Octavian-Constantin Olaru, kiskereskedelmi, emberi erőforrások, adminisztráció, logisztika és készletgazdálkodás területén végzett vezető, közel 10 éve. 2012 és 2020 között, nyolc éven át dolgozott egy vezető multinacionális vállalatnál (Lidl Románia), és 2020-tól napjainkig a 100%-ban román tulajdonban lévő kiskereskedelmi vállalatnál, az Annabella Retailnél. Szívesen válaszolt néhány kérdésünkre, és lehetőségünk nyílt megismerni érdekes aspektusait életének és karrierjének.
C&B: Írja le tevékenységének leírását vagy meghatározását!
Octavian-Constantin Olaru: Tevékenységem az Annabella kiskereskedelmi hálózatának operatív részére összpontosít, a Sales, toborzás, képzés és fejlesztés folyamatainak optimalizálásától a humánerőforrás osztályon belül az Annabella raktárainak logisztikai folyamataiig. Felelős vagyok a kiskereskedelmi hálózat teljesítménymutatóinak tervezéséért, nyomon követéséért és eléréséért. Tágabb értelemben a főigazgató és az aligazgató üzleti döntéshozatali partnerének tekinthető.
C&B: Mi a karrierje története?
Octavian-Constantin Olaru: Karrieremet 11 évvel ezelőtt, 2011 januárjában kezdtem a Lidl Németországnál, mint értékesítési menedzser gyakornok, ahol a Lidl Románia megnyitására és a korábbi Plus üzletek átvételére készültem. 2016-ig különböző vezetői pozíciókat töltöttem be a Lidl Romániánál – mint Adminisztratív és HR Osztály igazgatója, később mint Értékesítési igazgató. 2017-ben beléptem egy nemzetközi fejlesztési programba a Regionális Igazgató pozícióra, és a Lidl Észak-Írország értékesítési igazgatójaként töltöttem be a pozíciót, felelős voltam a Lidl belfasti és környékbeli üzleteinek értékesítési műveleteiért.
2018-ban visszatértem Romániába, ahol a Lidl Logisztikai Központjának Regionális Igazgatója lettem Chiajnában, felelős 58 Lidl üzletért, 8 osztályigazgatói csapatért és 22 menedzserért.
9 év nemzeti és nemzetközi tapasztalatom során egy olyan vállalatnál, mint a Lidl, lehetőségem nyílt fejlődni mind vezetőként, mind személyiségként. Karrieremet fejlesztettem és éretté váltam a Lidl Romániával együtt.
Elkerülhetetlenül különböző emberekkel találkoztam útközben, akik pozitívan befolyásoltak, emberek, akik más fejlődési, karrierépítési utakat mutattak nekem.
Az elsők a szüleim voltak, akik irányítottak és támogattak, hogy befejezzem a főiskolát, majd türelmet tanúsítottak, hogy megtaláljam a helyes utat.
A következőkkel a főiskolán találkoztam, és tőlük kaptam útmutatást és motivációt, hogy többet tanuljak, ‘húzzam magam’, és most néhányuk a legjobb barátaim közé tartozik.
Karrieremben fontos szerepet játszott a Lidl és ottani emberek. Minden főnököm, románok vagy külföldiek, 9 évem alatt a multinacionális vállalatnál, nyomot hagytak azon, ahogy dolgozom és gondolkodom.
Azonban a legfontosabb szerepet a feleségem játszotta. Feltétel nélkül támogatott minden karrierem szakaszában és minden döntésben, amit karrieremmel kapcsolatban hoztam.
2020 februárjában úgy döntöttem, elhagyom a Lidlt és egy új élményt ölelek meg az Annabella Retailnél – egy 100%-ban román kiskereskedelmi vállalatnál, melyet Dorina és Dan Mutu vezet.
Mindezek az események és emberek tovább irányították lépéseimet afelé, ami most vagyok.
C&B: Milyen víziói voltak gyermekkorában/serdülőkorában, és mik most?
Octavian-Constantin Olaru: Gyermekkoromban arról álmodoztam, hogy színész leszek és színházban játszom. Később, a serdülőkorban azt gondoltam, rendőr leszek – ez akkoriban trend volt, biztonságos, stabil és jövőorientált karriert remélve, és a Rendőrakadémia tűnt az ideális helynek ennek biztosítására.
Életem lehetősége az volt, hogy már középiskolában tudtam németül, ami a Külföldi Nyelvek Fakultására vezetett, és akkor rájöttem, hogy ezt szeretném a jövőbeli karrieremben használni – a német nyelv ismeretét.
A főiskola elvégzése után Ausztriába mentem, és 3 év után, amit Bécsben éltem, tudtam, hogy ezt kell tennem – külföldön (egy német cégben) szerzett tudásomat Romániában használni.
C&B: Hogyan befolyásolta/érintette a járványhelyzet tevékenységét, és milyen következtetések születtek?
Octavian-Constantin Olaru: Számomra az elmúlt 2 év kihívást jelentett. Alkalmazkodnom kellett egy hagyományos üzleti modellhez, eltérően a multinacionális egytől, és egyidejűleg alkalmazkodnunk kellett a járvány idején az atipikus munkakörülményekhez.
A szabályok napról napra változtak, és semmilyen korábbi tapasztalat nem készített fel minket ilyen nehéz időkre, mondanám.
Az ismeretlentől való félelem, a műszakokban történő személyzettervezés, amelyeknek nem szabad átfedniük egymást, az emberek bizalma és motivációja – ezek példák, amelyek valódi kihívást jelentettek. Azonban meglehetősen gyorsan alkalmazkodtunk.
Előnyünk volt egy olyan üzleti területen, ahol könnyen hozhattunk döntéseket, anélkül, hogy sok belső vita lett volna, így az egész kereskedelmi tevékenység normális és biztonságos körülmények között zajlott minden érintett számára.
Személy szerint rájöttem, mennyire fontosak a helyi üzleti partnerségek nehéz időkben, mennyire számít a bizalom és a kölcsönös tisztelet a csapaton belül és a román üzleti környezetben.
C&B: Milyen tanácsai vannak azoknak, akik a kezdeténél állnak vagy bizonytalanok?
Octavian-Constantin Olaru: Azoknak, akik a kezdeténél állnak, azt tanácsolnám, hogy ne engedjenek kompromisszumokat, ne dolgozzanak mérgező környezetben, függetlenül az arannyal bevont juttatások vagy a gyors nyereségek csapdáitól.
A bizonytalanoknak bátorítanám őket, hogy találjanak boldogságot a munkában, nem csak otthon. Ha úgy érzik, nem a helyes helyen vannak, keressenek alternatívát – létezik.
C&B: Kérem, adja meg saját meghatározását a társadalomra, üzletre és karrierre vonatkozóan Romániában!
Octavian-Constantin Olaru: Úgy gondolom, a V.U.C.A akronimája nagyon jól illik a romániai társadalomra, üzletre és karrierre.
Például a Volatilitás, minden árak emelkedése sok megbeszélés tárgya volt az utóbbi időben, mindenütt a világon, és különösen Romániában az elmúlt hónapokban.
A bizonytalanság – a kiszámíthatatlanság, a problémák és események tudatosságának és megértésének hiánya, mind gazdasági, egészségügyi és politikai szempontból, arra késztet minket, hogy megkérdőjelezzük: vajon a karrierünkben vagy üzleti döntéseink helyesek-e?
A komplexitás és az információ mennyisége óriási azok számára, akik üzletet akarnak indítani vagy megerősíteni jelenlegi üzletüket. Elég bonyolult karrierben és üzletben egyaránt világos irányelveket meghatározni.
Az ambiguitás – nem tudjuk, mi vár ránk a jövőben, sem gazdaságilag, sem politikailag. A történelemmel és tőkével rendelkező megalapozott vállalkozások megállják a helyüket, az újak… elég kihívást jelentenek.
Nyilvánvalóan a jövő bizonytalan, de erősen hiszem a latin mondásban, ‘A szerencse a bátrakat kedveli’ – nagyon jól illik a mi generációnkhoz.
