Rim Kap-soo nagykövet a Koreai Köztársaság romániai nagykövete. 29 éve szolgál diplomataként. Politikai tudományokból szerezte alapképzését a Szöuli Nemzeti Egyetemen, majd nemzetközi kapcsolatokból mesterképzését a Londoni Közgazdaságtudományi Egyetemen. Három könyv szerzője, melyek a szankciókról és a fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szólnak.
C&B: Kérem, írja le szakmai tevékenységét!
Rim nagykövet: 2022 márciusa óta a Koreai Köztársaság romániai nagyköveteként szolgálok. Küldetésem az, hogy megszilárdítsam és tovább fejlesszem a kétoldalú kapcsolatokat Korea és Románia között. A névjegykártyám hátoldalára egy mottót vésettem: A Koreai Köztársaságot képviselem Romániában és Romániát támogatom a Koreai Köztársaságban. Kettős szerepemet el tudom látni, mivel Korea és Románia stratégiai partnerek. Ez a kettős funkció nem ütközik egymással, hanem inkább erősíti egymást. Amit Korea érdekeinek előmozdításáért teszek Romániában, az Románia érdekeit is szolgálhatja. Amit Románia népszerűsítéséért teszek Koreában, az szintén előnyös lehet Koreának.
C&B: Hogyan alakult karrierje?
Rim nagykövet: 1996-os külügyminisztériumi csatlakozásom óta főként a biztonság, az észak-koreai kérdések, a szankciók és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása területén dolgoztam. New Yorkban (az ENSZ-nél), Bécsben, Jordániában és Jemenben teljesítettem szolgálatot. Rövid ideig az IAEA (Nemzetközi Atomenergia-ügynökség) magas rangú szakértőjeként is dolgoztam a nonproliferáció területén. A minisztérium központjában az ENSZ-osztály igazgatójaként, a Koreai-félszigeti Békefenntartási Iroda főigazgatójaként, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal elnöki asszisztenseként tevékenykedtem.
C&B: Milyenek voltak gyermekkori/fiatalkori álmai, és milyenek most?
Rim nagykövet: Gyermekkoromban egyetemi professzor akartam lenni. Bár diplomata lettem, folyamatosan olvasok, tanulok és írok. Úgy gondolom, hogy egy jó diplomatának stratégának és gondolkodónak is kell lennie. Ebben az értelemben az álmom legalább félig megvalósult.
C&B: Milyen élet- és munkaszabályokat követ?
Rim nagykövet: Számomra a legfontosabb az őszinteség, mind a munkában, mind a magánéletben. Végső soron a diplomácia arról szól, hogyan bánunk más emberekkel. Ha diplomáciai úton akarjuk elérni céljainkat a partnerünkkel, az őszinteség és a másik fél tisztelete a legfontosabb szempontok.
Emellett egy másik értékes tanítást is magammal hordozok. Amikor a 2010-es évek elején Korea állandó ENSZ-misszióján politikai tanácsosként dolgoztam, volt szerencsém találkozni Dr. Henry Kissingerrel. Megkértem, adjon egy tanácsot, amely végigkísérhet diplomáciai pályafutásom során. Azt mondta: „Amikor nem tudja, mit tegyen, támogassa a barátját.”
C&B: Tudna megosztani velünk valamilyen szórakoztató szituációt szakmai tapasztalatából?
Rim nagykövet: 29 éves külügyi szolgálatom során szerencsém volt olyan országokban szolgálni, amelyekkel közös nézeteink és értékeink vannak. Londonban, Bécsben, New Yorkban, Ammanban és Bukarestben éltem.
Úgy vélem, hogy egy diplomatának a legnagyobb ajándék, ha találkozik a legjobb partnerekkel, kollégákkal és beszélgetőtársakkal. A legjobb partner azt jelenti, hogy egy húron pendülünk, és szívből szívbe beszélgethetünk. A minimum követelmény egy ilyen partner megtalálásához az, hogy ugyanazt a látásmódot és perspektívát osszuk meg. Ugyanabba az irányba kell néznünk. Ha ezen túlmenően a biztonsági érdekeink is összhangban vannak, tökéletes partnerek vagyunk. Ebben az értelemben Románia a tökéletes stratégiai partnerünk.
C&B: Tudjuk, hogy a román “Dunai hullámok” dal nagyon népszerű Koreában, és különleges helyet foglal el az ön szívében. Mi ennek a története, és miért kedveli ezt a dalt?
Rim nagykövet: 1926-ban Korea első szopránja, Yun Sim-deok kiadta a román zeneszerző Ivanovici “Dunai hullámok” című művének feldolgozását “A halál dicsérete” címmel, amely egy modern női művész örömeit és bánatát tükrözi a koreai társadalom átalakulásának idején. Úgy gondolom, hogy az eredeti dal szomorú érzelmei jól illeszkedtek a gyarmatosítás idején élő koreai emberek érzéseihez. Az a tény, hogy egy román zene lett az első nagy sláger Koreában az 1920-as években, egyértelműen megerősíti, hogy országaink között már régóta különleges kulturális kapcsolat áll fenn.
C&B: Már több mint két évet töltött Romániában – hogyan érzi itt magát, és mit mondana, hogy meggyőzze valakit Románia meglátogatásáról?
Rim nagykövet: Remélem, sok koreai ellátogat Romániába, hogy megismerje a lélegzetelállító természetet, a történelmi városokat és a románok vendégszeretetét. Nemrégiben megosztottam a Transzfogarasi úton tett rövid utazásaimat a Facebookon, és sok koreai barátom kifejezte vágyát, hogy ellátogasson Romániába. Sőt, erről a helyi újságok is beszámoltak.
C&B: És mi a helyzet Koreával? Hogyan győzne meg valakit, hogy látogassa meg az ön gyönyörű országát?
Rim nagykövet: Korea már most is népszerű úti cél a K-Pop és K-Drama rajongók körében Romániában. Gyakran bátorítom a román barátaimat a kormányban, médiában, akadémiai körökben és iparban, hogy látogassanak el Koreába, és személyesen tapasztalják meg Korea figyelemre méltó fejlődését az elmúlt hét évtizedben, ahogyan a háború sújtotta szegénységből a világ 10. legnagyobb gazdaságává vált a legkorszerűbb technológiákkal.
C&B: Milyen tanácsot adna a kezdőknek vagy azoknak, akik bizonytalanok abban, hogy kövessék-e az ön pályáját, vagyis diplomaták legyenek?
Rim nagykövet: Ezt a tanácsot nemrégiben adtam a Román-Amerikai Egyetem elsőéves hallgatóinak: „Alakítsanak ki olvasási szokásokat, élvezzék a nyitott hozzáállású beszélgetéseket, és folyamatosan fejlesszék saját perspektívájukat.” Úgy gondolom, ez nemcsak a jövő diplomatáira, hanem minden szakemberre szükséges.
C&B: Mi a véleménye a román társadalomról és annak fejlődéséről, figyelembe véve az itt töltött éveit?
Rim nagykövet: Románia számos előnnyel rendelkezik a NATO- és EU-tagságának köszönhetően, valamint geostratégiai elhelyezkedéséből fakadóan, amely kaput jelent az európai kontinens felé. Mérete (1,1-szer nagyobb, mint a Koreai-félsziget) és népessége (körülbelül 20 millió ember), valamint fiatal, jól képzett és motivált munkaereje szintén hozzájárulnak ezekhez az előnyökhöz. A számok magukért beszélnek. Románia GDP-je ötszörösére nőtt, miután csatlakozott a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Emellett lenyűgöz, hogy a román társadalom hogyan fejlődik tovább nyitott és átlátható társadalommá, miközben megőrzi saját identitását és gazdag hagyományait.
Két országunk sok közös vonással bír. Mindketten ellenálló népek vagyunk, akik megéltük a történelem hullámvölgyeit, sok kihívásnak álltunk ellen, és megkezdődött az irreverzibilis utunk a teljes demokrácia és gazdasági jólét felé. Ma határozottan megvetettük a lábunkat Kelet-Európa és Északkelet-Ázsia fénylő biztonsági és jóléti világítótornyaiként. Azonos stratégiai partnerekkel és azonos szövetséggel rendelkezünk. Stratégiai partnerek vagyunk, akik nemcsak az alapvető értékeket osztják, hanem közös biztonsági környezettel és kölcsönös biztonsági érdekekkel is bírnak. Korea és Románia a legjobb stratégiai partnerek lehetnek, amelyek áthidalják Európát és Ázsiát ebben a tekintetben.
C&B: Őexcellenciája mandátuma Romániában jövő év elején véget ér – mi az, amit a legjobban hiányolni fog az országunkból?
Rim nagykövet: Nem tudom pontosan, mikor fejezem be romániai mandátumomat, talán 2025 első felében? Határozottan hiányozni fognak a román emberek, különösen az őszinte barátaim, akikkel együtt dolgoztam. Telefonálhattam, üzenetet küldhettem és találkozhattam román barátaimmal a kormányban, a parlamentben, a médiában, az akadémián és az iparban. Mindent megtettem annak érdekében, hogy támogassam őket, hogy a haladás előnyös legyen a két országunk számára.
A legfontosabb, hogy Románia az a hely, ahol először szolgálok nagykövetként, így Románia mindig a szívemben marad. Bárhol is szolgáljak, akár Szöulban, akár más országban, mindig támogatni fogom Romániát.
C&B: Hová tervez elmenni a következő lépésként? Mik a következő lépések a diplomáciai karrierjében?
Rim nagykövet: Amikor megkérdezik, mi lesz a következő pozícióm, azt válaszolom: “Inşallah”, bár valószínűleg visszatérek Szöulba.
C&B: Nagykövet úr, számos fontos projektet kezdeményezett és valósított meg, amióta a Koreai Köztársaság nagyköveteként tevékenykedik Romániában – mely projektekre a legbüszkébb?
Rim nagykövet: Amikor 2022 márciusában megkezdtem a bukaresti mandátumomat, észrevettem, hogy szakadék van a diplomáciai front és a gazdasági dimenziók között a stratégiai partnerségünkben.
Ennek a szakadéknak a csökkentése érdekében a legfontosabb az volt, hogy intézményi alapot hozzunk létre az érdemi együttműködéshez, a legmagasabb szintű csereprogramokon keresztül. A mandátumom kezdete óta, 2022 márciusától két csúcsértekezletet, három miniszterelnöki találkozót és két találkozót tartottunk a Koreai Köztársaság Országgyűlésének elnöke és romániai kollégái között. Különösen tavaly áprilisban Szöulban, két elnökünk megállapodott abban, hogy fokozzák a kínálati lánc ellenálló képességére vonatkozó együttműködést, hogy diverzifikálják a kereskedelmi kapcsolatokat és növeljék a kölcsönös befektetéseket, különösen olyan stratégiai területeken, mint az energia, a védelem és az infrastruktúra. Ezen a vonalon a Védelmi Együttműködési Megállapodást és egy MOU-t a nukleáris együttműködésről írták alá a csúcsértekezlet során.
Ezen túlmenően végrehajtom a saját “pas-cu-pas” stratégiámat, amely először a védelem és a nukleáris energia stratégiai területén hoz létre “sikerült történeteket és legjobb példákat”. Az együttműködés ezekben a kiemelt területekben kiterjed más iparágakra is, ami “spill-over hatást” vált ki az egész gazdaságban. Például, amikor egy jelentős beruházás történik egy nagyvállalat által, a kis- és középvállalatok követik, hogy létrejöjjön egy ellátási lánc. Más nagy cégek is Romániába jönnek, követve a sikeres példát. A növekvő befektetések növelni fogják Románia gyártási kapacitását, munkahelyeket teremtenek, és technológiát, valamint tudást osztanak meg, ami viszont további befektetéseket vonz.
Láthatjuk, hogy van némi konkrét előrelépés ebben a “pas-cu-pas”, lépésről lépésre megközelítésben. Az energiaszektorban idén júniusban a Korea Hydro & Nuclear Power Corporation (KHNP) megkezdte a tríciumeltávolító létesítmény (TRF) építését a cernavodai atomerőműben. Ez a létesítmény az első ilyen jellegű építmény, amelyet Európában hoznak létre.
A védelem területén a Hanwha Aerospace, egy vezető koreai vállalat, amely védelmi megoldásokra specializálódott, gyártási létesítményt épít, és hozzájárul Románia gazdasági fejlődéséhez azáltal, hogy integrálja a romániai vállalkozásokat a Hanwha Aerospace globális gyártási vonalába.
C&B: Nemrégiben Han Kang író Nobel-díjat nyert – az utóbbi években a Parasite című koreai film Oscar-díjat, a BTS K-pop együttes Grammy-díjat nyert. Miért gondolja, hogy a koreai kultúra ilyen népszerűvé vált mostanában? Mi a titka ennek a csodálatos sikernek?
Rim nagykövet: A koreai kultúra vonzereje alapvetően az autentikus történetmesélésben és a gazdag hagyományokban rejlik.
Először is, a koreai narratívák általánosan fogyasztható témák köré épülnek, mint a család, az emberi kapcsolatok és a társadalmi kérdések. Ez segít a koreai történetmesélésnek, hogy különböző közönségek számára vonzó legyen életkor, nem és nemzetiség szempontjából.
Másodszor, a koreai történetmesélés másik alapköve a hagyomány és a modernitás harmonizálása. Míg a BTS és a NewJeans olyan modern zenét képviselnek, amely a kortárs trendeket öleli fel, gyökereik visszanyúlnak őseink mindennapi életéhez, beleértve a hagyományos zenét, pansorit és népi színjátékokat.
Han Kang Nobel-díjának elnyerése jelentős, mert a koreai érzés és narratíva a nyelvi akadályokon túllépve is elismertté vált. Jelenleg a ‘Vegetarian’ és az ‘Almond’ című koreai regényeket lefordították románra, és egyre több olvasót vonzanak.
C&B: Kérjük, mondja el kedvenc koreai ételét, koreai dalát, koreai filmjét, koreai könyvét, és kedvenc helyét, amelyet Koreában érdemes meglátogatni.
Rim nagykövet: Szeretem a hagyományos koreai leveseket, mint a Yukgaejang (fűszeres marhaleves) és a Sundaeguk (koreai kolbászleves). Azt gondolom, hogy a koreaiak és a románok az egyik kevés nép, akik naponta fogyasztanak levest.
Kedvelem a 90-es évek koreai popzenéjét, amikor egyetemre jártam. Próbálom követni az új K-Pop dalokat is, amelyek Romániában is népszerűek, de ez kicsit nehéz.
Szeretek olvasni koreai történelemről és társadalomról szóló regényeket, és szeretek barangolni Szöul rejtett zugában, élvezve azt a légkört, ahol a hagyomány és a modernitás, a csúcstechnológia és a hagyományos kultúra együtt létezik.
