Egy önkéntes pillanatban, ami csak egy segítő lehetőségnek tűnt, Felicia Knegt felfedezte igazi hivatását. Egy személyes fejlődésről szóló workshopot közösen vezetve valós átalakulást látott a résztvevők között: nyitottabb embereket, mélyebb kapcsolatokat és teljesen megváltozott légkört. Ez a folyamat egy kinyilatkoztatás volt – a facilitálás olyan hivatássá vált, amelyen keresztül hozzájárulhat egy kiegyensúlyozottabb és egészségesebb környezet megteremtéséhez, mind egyének, mind csoportok számára.
Felicia (Globális Szervezeti Fejlesztési Koordinátor; Tanulás és Fejlesztés; Szervezeti Egészség és Jólét Szakértő) számos kihívással szembesült tapasztalata során, és az egyik legemlékezetesebb élménye egy fejlesztési program megvalósítása volt egy olyan szervezetben, ahol a változást szkepticizmussal fogadták. Mosollyal az arcán, sok tapintattal és kreatív megközelítéssel Felicia sikeresen megvalósította a programot, de nem anélkül, hogy megértette volna: a változás nem létezik oktatás nélkül, és a valódi változások idővel, szándékkal és türelemmel történnek.
Felicia alapvető értékei az empátia, az autentikusság és az együttműködés, és hite az, hogy a csapatmunka és a valódi megértés elengedhetetlen a sikerhez.
C&B: Felfedezted a facilitálás iránti szenvedélyt egy személyes fejlődési workshop során. Hogyan fejlődött ez a hivatás a karriered során, és mit tanultál a személyes és szervezeti átalakulásról ebben a folyamatban?
Felicia Knegt: Ez valóban varázslatos pillanat volt! Egy workshop keretében rájöttem, milyen erős hatással van egy csoportra, ha elfogadják sebezhetőségeiket és hozzáférnek belső erőforrásaikhoz. Láttam, hogy egy kis változás egyénileg jelentős átalakulásokat generálhat az egész csapatban. A facilitálás megnyitotta számomra az utat, hogy támogathassam a csapatokat és szervezeteket potenciáljuk felfedezésében, nyitottá válásukban és olyan tanulási és fejlődési kontextusok létrehozásában, amelyek mindenki számára hasznosak. Valahányszor lehetőségem van, szenvedéllyel szentelem magam a tanulást, jólétet és személyes fejlődést népszerűsítő workshopok szervezésének.
C&B: Megemlítetted, hogy a változás oktatás nélkül nem létezik. Hogyan sikerült integrálnod az oktatást a szervezeti változások végrehajtási folyamatába, különösen olyan környezetekben, ahol ezeket szkepticizmussal nézik?
Felicia Knegt: Az oktatás, a reflexió és a tudatosság – mindezek elengedhetetlenek bármilyen típusú változáshoz, és egy szkeptikus környezetben a megközelítésem azzal kezdődik, hogy bizalmat építek. Nem próbálom erőltetni az információt az emberekre, hanem inkább olyan kontextusokat teremtünk, amelyekben ők organikusan fedezhetnek fel új dolgokat. Például integrálom a mindennapi életükből származó helyzeteket, amelyek konkrétan illusztrálják a változás hatásait. Az embereknek látnia kell a világos összefüggést a tanultak és a megszerezhető előnyök között. Továbbá bevonom a csapatokat és vezetőiket a folyamatba, visszajelzést kérek tőlük, és a megközelítésemet a folyamat során igazítom. Hiszem, hogy az oktatásnak egy együttműködő folyamatnak kell lennie, amely minden csapat és szervezet kontextusához alkalmazkodik.
C&B: Mik a legnagyobb kihívások, amelyeket a változások elősegítése során tapasztaltál egy szervezetben, és hogyan sikerült ezeket az akadályokat leküzdened? Megoszthatnál egy konkrét élményt?
Felicia Knegt: Az egyik legnagyobb kihívás a változásokkal szembeni ellenállás volt, különösen olyan szervezetekben, ahol erősen beágyazott kultúra létezik. Az emberek gyakran ragaszkodnak a status quo-hoz és ahhoz, ahogyan “mindig is történt”. Emlékszem egy projektre egy csapatban, ahol a vezetőség nagyon vonakodott a kollaboratív vezetési módszerektől. Ahelyett, hogy erőltettem volna a változást, kis lépésekkel kezdtem, szerveztem a megközelítést ismertető összejövetelek, figyelembe véve igényeiket, miközben megmutattam nekik a lehetséges helyzetek kezelésének módjait, amelyek miatt aggódtak. Biztosítottam őket, hogy ott leszek, hogy támogassam őket a folyamat során, majd nyílt beszélgetéseket szerveztem, ahol az alkalmazottak kifejezhették nézőpontjaikat és aggodalmaikat. Örömmel láttam, hogy az ellenállásuk fokozatosan kíváncsisággá, majd aktív részvétellé alakult.
C&B: Hogyan tudják a vezetők ápolni az empátiát és az autentikusságot csapataikban, hogy egy kiegyensúlyozottabb és egészségesebb munkakörnyezetet teremtsenek? Milyen konkrét lépéseket kell tenniük, hogy ilyen kapcsolatokat építsenek a szervezeteikben?
Felicia Knegt: A személyes példával. Amikor egy vezető őszinte, elismeri sebezhetőségeit és vállalja a hibáit, biztonságos teret teremt, hogy a csapata is ugyanezt tegye. Időt kell szánni az aktív hallgatásra – nemcsak hivatalos találkozókon, hanem informális beszélgetésekben is. Jelen kell lenniük, nyitott kérdéseket kell feltenniük, és támogatást kell nyújtaniuk, amikor szükség van rá. Egy másik módszer az őszinte visszajelzések ösztönzése, nemcsak a teljesítményről, hanem arról is, hogy az emberek hogyan érzik magukat a csapatban. Amikor az empátia és az autentikusság állandóan gyakorolt értékekké válnak, hozzájárulnak egy egészséges munkakörnyezethez.
C&B: Milyen tanácsokat adnál a szervezeti fejlődési szakembereknek, akik olyan személyes fejlődési programokat szeretnének megvalósítani, amelyek autentikusak és hosszú távon fenntarthatók?
Felicia Knegt: Az első lépés az, hogy igazán megismerjük az embereket a szervezetben. Amikor a programokat az alkalmazottak valódi igényeire alapozzák, nemcsak a stratégiai célokra, sokkal autentikusabbá válnak. Be kell vonni a csapatot a programok létrehozásába és finomításába, lehetőséget adva nekik, hogy ötletekkel és visszajelzésekkel hozzájáruljanak. Konzisztensnek kell lenniük, hosszú távú fejlődési pályát követve, amely a szervezettel együtt fejlődik. Olyan lehetőségeket kell integrálniuk, amelyek lehetővé teszik a reflexiót és a gyakorlati alkalmazhatóságot, így az emberek érezni fogják a fejlődés értékét a mindennapi életükben. Amikor a programok összekapcsolódnak a napi valósággal, nagyobb eséllyel válnak fenntarthatóvá.
C&B: Hogyan sikerül nyitott és kapcsolódó légkört teremtened a facilitáló workshopjaidon? Milyen technikákat használsz az aktív részvétel és az együttműködés ösztönzésére?
Felicia Knegt: Szeretek egy laza környezetet teremteni, látszólag egyszerű tevékenységekkel, amelyek számos lehetőséget nyújtanak az önreflexióra és a kapcsolódásra, mind önmagunkkal, mind másokkal. Ez lehetővé teszi, hogy minden résztvevő láthatónak és hallhatónak érezze magát. A workshopok során interaktív és hatékony módszereket integrálok a pszichodrámából, mint például a szerepváltást, a szerepjátékokat és a művészeti terápiás technikákat, mint az álmok rajzolása, valamint csoportgyakorlatokat, amelyek a kollaborációt és a részvételt ösztönzik. Minden egyes résztvevőnek megvan a saját tere, hogy kifejezze magát és hozzájáruljon. Továbbá, a bizalom és a biztonság légköre abból is fakad, ahogyan a csapathoz viszonyulok – nyitottsággal, humorral és ítélkezés nélkül.
C&B: Mi a szerepe a kollaborációnak a szervezeti változások elősegítésében, és hogyan biztosíthatod, hogy a csapat minden tagja egyenlően hozzájáruljon, és érezze, hogy a hangját hallják?
Felicia Knegt: Senki sem birtokolja egyedül az összes választ. Amikor a csapat minden tagja részt vesz és érzi, hogy a véleménye számít, a változások könnyebben elfogadottak és megvalósíthatók. Annak érdekében, hogy biztosítsuk, hogy mindenki egyenlően hozzájáruljon, bátorítok egy nyitott környezetet, ahol mindenki lehetőséget kap az ötletei kifejezésére. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy strukturált beszélgetési tereket hozunk létre, interaktív visszajelzési módszereket alkalmazunk, és arra kérjük a résztvevőket, hogy aktívan járuljanak hozzá a megoldásokhoz. Egy másik fontos szempont az aktív hallgatás: a vezetőknek valóban jelen kell lenniük és bátorítaniuk kell minden tag kifejezését. Emlékezniük kell arra, hogy értékeljék és jutalmazzák a hozzájárulásokat, legyenek azok nagyok vagy kicsik.
C&B: A gyors változások fényében, amelyek sok szervezetben zajlanak, hogyan alkalmazkodsz az megközelítésedhez, hogy releváns és hatékony maradj? Milyen változásokat figyeltél meg az utóbbi években a csapatok és vezetők igényei és elvárásai terén?
Felicia Knegt: Az alkalmazkodóképesség alapvető fontosságú, különösen egy folyamatosan változó környezetben. Az utóbbi években észleltem a munkavállalók jólétének és a munka és magánélet egészséges egyensúlyának iránti érdeklődés növekedését. A csapatok és vezetők már nemcsak a teljesítmény iránt érdeklődnek, hanem azon is, hogy miként tudnak olyan munkakörnyezetet kialakítani, amely támogatja az emberi fejlődést minden szinten. Megértettem, hogy elengedhetetlen rugalmasnak lenni és frissíteni a megközelítéseimet, ahogy új igények merülnek fel. Például több mentális egészséggel és tudatossággal kapcsolatos elemet integráltam a workshopjaimba, mivel láttam, mennyire segítik a csapatokat a kapcsolódásban és a stressz kezelésében. Emellett digitális technológiákat kezdtem használni a tanulási és együttműködési folyamatok megkönnyítésére, különösen a hibrid vagy távoli munkavégzés korában.
C&B: Figyelembe véve a szervezeti fejlődésben és a változások elősegítésében szerzett tapasztalataidat, hogyan látod ennek a területnek a jövőjét? Milyen trendeket hiszel, hogy formálni fogják, ahogyan a szervezetek kezelik a transzformációkat és az alkalmazottak fejlődését?
Felicia Knegt: Úgy gondolom, hogy a szervezeti fejlődés jövője a rugalmasságra, a testreszabásra és a technológiára fog összpontosítani. Egy olyan világban, amely egyre digitalizáltabbá válik, a cégeknek össze kell kapcsolniuk a technológiát az emberi fejlődéssel, olyan tanulási élményeket teremtve, amelyek hozzáférhetők, interaktívak és testreszabottak minden egyes alkalmazott igényeihez. Emellett észlelem az empatikus és kollaboratív vezetés iránti érdeklődés fokozódását, ami megváltoztatja a vezetők képzésének megközelítését. A hagyományos modellek helyett a coaching készségekre, az érzelmi intelligenciára és a transzformációs vezetésre fogunk összpontosítani, amely képes inspirálni és támogatni a sokszínű és multidiszciplináris csapatokat. Végül úgy vélem, hogy még nagyobb hangsúlyt fogunk látni a jólétre és az inklúzióra, ahogy a szervezetek rájönnek, hogy azok az alkalmazottak, akik támogatva és értékelve érzik magukat, nagyobb és minőségi hozzájárulást nyújtanak.
C&B: Ha egyetlen tanácsot adhatnál a csapatoknak és vezetőknek, akik szeretnék javítani a dinamikájukat és nyitottabbak lenni a változásra, mi lenne az?
Felicia Knegt: Maradjanak kíváncsiak és nyitottak. A változás nehéz és néha félelmetes lehet, de ha a csapatok és a vezetők minden helyzetet nyitott elmével és autentikus vágyakozással közelítenek meg a tanulásra, minden könnyebbé válik. A kíváncsiság segít új perspektívák felfedezésében, míg a nyitottság lehetővé teszi, hogy fogadjuk a visszajelzéseket és a folyamatos fejlődést. Végső soron a változás egy folyamatos folyamat, nem pedig egy végső cél.
C&B: Milyen terveid vannak a jövőre nézve a szakmai fejlődéseddel és a szervezeti környezet egészségesebbé tételével kapcsolatban?
Felicia Knegt: Szeretném folytatni a fejlődésemet és pozitív hozzájárulásokat tenni azokban a szervezetekben, amelyekkel dolgozom. Jelenleg wellness és mentális egészség programok fejlesztésén dolgozom cégek számára, amelyek a modern munka egyedi kihívásait célozzák meg. Emellett készülök egy online erőforrás készlet kidolgozására a csapatok számára, akik szeretnék javítani az együttműködésüket és a szervezeti egészségüket, még akkor is, ha távolról dolgoznak. Személyes szinten azt tervezem, hogy még inkább specializálódom a szervezeti pszichológia területén, és folytatom új facilitációs módszerek tanulmányozását, hogy még nagyobb értéket tudjak hozni a munkámba.
Felicia Knegt élő példa arra, hogy milyen hatással lehet a változás elősegítése és a szervezeti fejlődés. Autentikus és empatikus megközelítése nemcsak a csapatokat alakítja át, hanem hozzájárul egy egészségesebb és fenntarthatóbb munkakörnyezet kialakításához.
Feliciát megismerhetitek a SMART HR 10. kiadásán – A New Era Of People Management esemény keretein belül. Részletek az eseményről itt: https://smart-hr.ro
